A Mikulás levele
> >
> > Kedves Gyerekek!
> >
> > Az idén nem látogatlak meg benneteket, nem mászom be a kéményen keresztül,nem bujkálok, hogy nehogy észrevegyetek amikor a mocskos és büdös csizmátokba belerejtem azokat a finom és drága csokikat. Nem kérdezem meg,hogy jók voltatok-e, meg hogy mi a kedvenc versetek (kis köcsögök nem is tudjátok, hogy mi az a vers), nem próbálok a hitelesség kedvéért olyan sztorikkal elohozakodni, amiket harapófogóval szedtem ki a szüleitekbol, nem, nem és nem.
> >
> > Öreg vagyok már bohócnak. Ne hebegjetek, habogjatok, hogy kikeféltétek a csizmátokat, meg, hogy milyen k****ra vártatok, meg hogy egyáltalán nem direkt löktétek le azt az idos nénit a troliról. Nem érdekel az egész, tetu kis mászóka-rongálók, tele van a hócipom azzal, hogy egy évig rám se csörögtök, ma, december 6-án pedig mind ott követeloztök a cipos szekrénynél. Hát menjetek a fenébe!
> >
> > Mindegyik kérjen az anyjától egy százast és vegyen magának csokit a sarki éjjel-nappaliban.
> >
> > Egyébként a minap valaki azt mondta nekem, hogy 2003-ban nem divat a piros és igazság szerint egyáltalán nem szexis a szakáll és a nagy has. Hát jó,legyen. Elmentem egy fitness klubba és a kezdeti problémák után (beszorult a bojtos csizmám a szobabiciklibe és ráborultam a futógépre) leadtam pár kilót, egész jó lett a közérzetem, leszámítva azt, hogy kiújult a müzli-allergiám. Elmentem pár új cuccot venni és a régi piros szettet elégettem. Szóval most frissen vagyok borotválva, szürke öltöny, fehér ing
és nyakkendo van rajtam, autóval járok, eladtam a a rénszarvas szánt.
Rám se ismernétek, pedig én vagyok a
> >
> > Mikulás